Csillagászat otthonról – Távcső

Miután eldőlt, hogy szeretnék összerakni magamnak egy otthoni csillagászati felszerelést, amivel nézhetem és fotózhatom is az égi objektumokat, nekiálltam a kutatásnak. Aztán ahogy beleástam magam a témába nagyon sok tanácsot találtam: “Ne vedd meg az áruházakban található teleszkópokat, azok mind szarok”. “Ne nézd a zoom értéket az semmit sem ér”. A “mit nem szabad megvenni” mondásokkal mindenki egyetért az internet sötét bugyraiban. De azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes, már eltérőek a vélemények. Ez nem is csoda, hiszen nem csak a teljesítmény fontos. Sok egyéb más szempontot is érdemes figyelembe venni, még mielőtt kinyitnánk a pénztárcánkat.

Kezdjük az egyik legfontosabb eszközzel a távcsővel.

Miután Budapesten élek egy lakásban ezért fontos volt, hogy ne foglaljon sok helyet és lehetőleg mobil legyen a felszerelés, könnyen be lehessen pakolni a kocsi csomagtartójába. Az is fontos volt, hogy nappal is használható legyen, természeti vagy egyéb megfigyelésekhez. Olyan távcsövet akartam, ami kevésbé érzékeny, a külső hatásokra (hamar használható kipakolás után, nem kell hangolással bajlódni) ezért a tükrös távcsövek kizárásra kerültek és maradtak a lencsével rendelkezők. Azt is tisztázni kellett magamban, hogy pontosan miket is szeretnék megfigyelni. Sajnos nincs olyan távcső, ami mindenre jó. Ami kiváló bolygó megfigyelésére (Jupiter, Szaturnusz) az kevésbé ideális mély ég objektumok (pl.: galaxisok) megfigyelésére és ugyanez fordítva is igaz.

A bolygók ragyogóan fényesek ezért a kevésbé fényerős, magasabb f aránnyal rendelkező távcsővel magas nagyítás mellett nagyon jól megfigyelhető és fotózható. A mély ég objektumok ezzel ellentétben jellemzően halványabbak ezért az alacsonyabb f arány hatékonyabb fénygyűjtést jelent, ugyanannál az átmérőnél. Az f arány = fókusztávolság / lencse átmérő. Ugyanannál a lencseátmérőnél, például 100mm-nél egy hosszabb távcsőnek, 1200mm fókusztávolsággal f/12 (1200/100) lesz az f aránya, ezeket “lassú” távcsöveknek csúfolják. 500mm fókusztávval ugyanakkora 100mm átmérőjű lencsével a távcső tömzsibb/rövidebb lesz f/5 f (500/100) aránnyal. A második egy gyors távcsőnek minősül. A gyors nem jelenti azt, hogy jobb, a lassú pedig nem jelent rosszabbat. Minden attól függ, hogy égi léptékkel mérve mekkora az objektum amit nézünk/fotózunk és mennyire fényes. Nem is annyira egyszerű a választás, igaz? 🙂

Én nem is tudtam magamtól eldönteni, hogy mi az ideális számomra. Itt jött be a számtalan youtube videó, amiket megnéztem a különböző lencsés távcsövekkel kapcsolatban. Ezen túl a webshopokban található termékek leírásait, vevői értékeléseket nézegettem plusz az astrobin-en néztem, hogy 1-1 távcsővel mit lehet kihozni optimális körülmények között. Akinek nem volt saját távcsöve és nincs tapasztalata fotózás terén, nem fogja tudni csak nyers adatok, termék tulajdonságok alapján kiválasztani az ideális műszert. Ha nem tudjuk, hogy az összeállított felszerelés mire lesz képes, garantált a csalódás! Ez a hobbi egy kicsit erről is szól. Utánanézni a dolgoknak, információt gyűjteni, elmélkedni, hogy ha x eszközt y-nal használod, akkor az mennyire lesz jó, mennyire lesz működőképes, mit lehet belőle kihozni, melyik objektum “érhető el”… Nem hiszem, hogy Magyarországon sok ember van, aki össze vissza vásárolhat mindent, aztán majd eldől, hogy jó döntéseket hozott vagy sem. Én sem tartozom ebbe a szűk csoportba, ezért volt szükségszerű nagyon sok időt rászánni a kutatásra, informálódásra. Szerencsére én ezt a részét is élvezem a hobbinak, ha te is imádod az ilyen “projekteket”, akkor ez a te hobbid is, mindig lesz mit tanulni. 🙂

Visszakanyarodva a távcsőre… miután tudtam, hogy inkább a Messier katalógus objektumai érdekelnek, mintsem a Naprendszerünk bolygói, már csak azt kellett eldönteni, hogy milyen legyen a minősége az eszköznek, vagyis inkább azt, hogy mit engedhetek meg. Végül is ki ne szeretné a legjobbat? 80mm-es lencsés távcsövet lehet venni 20.000Ft-ért és 2 millió Ft-ért is. Befolyásoló tényező a lencsék száma és anyaga, az összeszerelés minősége, kiegészítők, illetve, hogy mennyi minden “természetes hibát” korrigál ki az eszközünk annak érdekében, hogy a legjobb képet kapjuk. Az akromát távcsövek – ez az alap megnevezése a lencsés távcsöveknek – színhibásak, torzítják a képet, ami igazából minden lencsés távcsőre igaz. Kivétel az APOkromát távcső, ami speciális minőségű és vagy több, mint 2 elemű lencse rendszerrel van ellátva annak érdekében, hogy színhibamentes legyen a kapott kép. A képmező elhajlásának kiküszöbölésére vagy egy a távcsőbe épített + lencse (petzval dizájn) vagy pedig a távcső végére felszerelhető “flattener” lencse van szükség.

Mit is jelent mindez? Azt, hogy az APO távcsövek a legjobbak, vizuális használatra és asztrofotózásra is, mert színhelyesek. Ha pedig nem Petzval távcsövet választunk, akkor szükség lesz egy kép korrektor kiegészítőre (Field Flattener). Az elérhető legjobb anyagból készült optikák a következők:

  • Tier1: FPL-53; FPL-55; CAF2; FCD-100; Fluorite
  • Tier2: FPL-52
  • Tier3: FPL-51; FK61; FCD-1
  • Tier4: minden más vagy nem specifikált üveg

Minden fenti információt figyelembe véve rákerestem a legolcsóbb teleszkópokra, majd miután minden általam ismert helyen csak jókat olvastam/hallottam a Sky-Watcher Evostar 80ED Apokromát távcsőről, erre esett a választásom. Ebben az esetben és általában más távcsöveknél is azt jelöli az ED, hogy Tier1-3 kategóriából készült lencse található benne. Ebben egy Tier1-es FPL-53 található. A teljesen korrigált és tökéletes kép érdekében szükséges hozzá egy kép korrektor. Ehhez van utólag megvásárolható gyári tartozék a 0,85*Field Flattener for ED80. Ezzel az eredeti f7.5 távcső f6.4 lesz.

A távcső tulajdonképpen fotonokat gyűjt, annál jobb egy távcső, minél több fotont tud gyűjteni és ezt a legpontosabban tudja a fókuszpontra juttatni. De ez mit sem ér a megfelelő állvány nélkül. Ha nem pontos az állvány a távcső által gyűjtött fény összevissza érkezik meg a szenzorra. Ezért legalább olyan fontos, ha nem fontosabb a megfelelő állvány kiválasztása, főleg ha 180 másodpercig vagy akár még tovább is szeretnénk kitartani az expo időt. Erről a következő bejegyzésben írok.

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Scroll to Top